Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 9.
Az előző blog, a Gyakorlófüzet felületén információt közöltem az elmúlt 10 évben szerkesztett oktatási segédkiadványokról. Oktatói tevékenységem keretében készítek egy ukrán nyelvű munkatervet, majd egy magyar nyelvű oktatási segédkiadványt, amely magyar nyelven is tartalmazza az előadások témáit, a szemináriumi foglalkozások témakörét, szakirodalmát.
Az oktatási segédletek bibliográfiája az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet weboldalán , továbbá az ORCID, valamint a Google Scholar felületén olvasható.
Ebben a bejegyzésben a 10. oktatási segédlet tartalmába nyerhetünk betekintést.
I.
Bevezetés
A
tantárgy tárgya: az ókori és középkori neveléstörténet kiemelkedő
gondolkodóinak gyermeknevelésről vallott elvei. A tantárgy célja:
áttekinteni az ókori és középkori neveléstörténet kiemelkedő alakjainak
munkásságát. A cél eléréséhez a következő feladatok elvégzése, vagyis
vázlatpontok áttekintése szükséges:
· a neveléstörténet, mint a
művelődéstörténet része;
· nevelés a folyammenti kultúrákban;
· az antik görög nevelés sajátosságai
· a homéroszi korszak neveléseszménye;
· a spártai nevelés;
· az athéni nevelés;
· a szofisztika és a filozófia harca az
iskoláért;
· a római nevelés története;
· a hellenizált nevelés korának
elmélkedői;
· a keresztény
ókor gondolkodói (Pantainosz és Alexandriai Szent Gergely. Órigenész.
Nagy Szent Bazileosz. Nüsszai és Nazianzoszi Szent Gergely. Johanész
Khrüszosztomosz. Minucius Felix. Tertullianus és Cyprianus. Arnobius és
Lactantius. Szent Ágoston);
· a középkor fogalma;
· kései antikvitás (4-6. század);
·
az
antik kulturális örökség. Szent Jeromos érdemei;
· Szent Ágoston munkássága;
· iskola és művelődés a Karoling
korban;
· iskola és művelődés a 12. században;
· egyetemek és skolasztika a 13.
században;
· a skolasztika világa;
· úton a reneszánsz irányában.
A tantárgy aktualitása abban rejlik, hogy rohamosan változó
világunkban, amikor az élethosszig tartó tanulás elvével barátkozunk, megpróbálunk
alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, és ezt a kultúra, a nevelés segítségével
tehetjük meg, mert ez hozza létre az értékrendszert, melyre szükségünk van a
21. században is.
A tantárgy tartalma szorosan kapcsolódik Az antik Európa
története, Mindennapi élet és mentalitás az ókorban, Középkor története c.
tantárgyakhoz.
II.
Az előadások témaköre
1. sz. téma. Bevezetés, a tantárgy célja. A
neveléstörténet, mint a művelődéstörténet része. A neveléstörténet tárgya. Az
újabb neveléstörténeti kutatások. A neveléstörténet forrásai. Tárgyi és írásos
emlékek. Az egyetemes neveléstörténet tanulmányozása.
2. sz.
téma. Nevelés a folyammenti kultúrákban. Mezopotámia. Egyiptom. Gyermeknevelési szokások. Úri ifjak nevelése a palotában. Az írnokképzés. India. Kína.
3.
sz. téma. Az antik görög nevelés sajátosságai
Platónig. A homéroszi korszak. Nevelés a
poliszban. A spártai nevelés. A püthagoreizmus. Az athéni nevelés. A múzsai és
a gümnasztikai képzés. Az athéni paideia kibővülése.
4.
sz. téma. A
szofisztika és a filozófia harca az iskoláért. Szókratész. Szókratikusok. Platón.
5.
sz. téma. A hellenisztikus kor nevelésügye.
A hellenizmus általános jellemzése.
Arisztotelész. Az enciklopedikus tanulmányok kialakulása.
6.
sz. téma.
Nevelési eszmék és elméletek. A
sztoikusok. Panaitosz. Olutarkhosz. Purszai Dión.
7.
sz. téma. A római nevelés története. A római szellemiség. Az ősi nevelés
korszaka. Az átmenet kora. A hellenizált nevelés kora.
8.
sz. téma. A hellenizált nevelés korának elmélkedői. Cicero, Marcus Tullius.
Varro, Marcus Terencius. Vitruvius, Pollio. Lucius Annaeus Seenca. Marcus
Fabius Quintilanus. Plutarkhosz. Pruszai
Dión. Epiktétosz. Marcus Aurelius Antonius. Plótinosz és Philosztratosz.
9.
sz. téma. A keresztény ókor. Pantainosz és Alexandriai Szent Gergely.
Órigenész. Nagy Szent Bazileosz. Nüsszai és Nazianzoszi Szent Gergely. Johanész
Khrüszosztomosz. Minucius Felix. Tertullianus és Cyprianus. Arnobius és
Lactantius. Szent Ágoston.
11. téma. A kései antikvitás (4-6. század).
A kései antikvitás világa. Az ókeresztény patrisztika kora.
12.
téma.
A középkori iskola „megalapozói”. Az antik kulturális örökség. Szent
Jeromos. A Vulgata jelentősége. A Nyugat tanítója: Szent Ágoston. Boethius: az
„utolsó római” és az „első skolasztikus”. Cassiodorus. A szerzetesi művelődés
programadója. Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása. Sevillai Isidorus:
szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei. Nagy
Szent Gergely pápa és kora.
13.
sz. téma. Iskola és művelődés a Karoling
korban. A kolostori iskola virágkora (9-11. század). A Karoling
reneszánsz iskolája. A Karoling reneszánsz kiteljesedése. A szerzetesi
műveltség szétsugárzása. A kolostori iskolai művelődés
14. téma.
Iskola és művelődés a 12. században. A középkori keresztény civilizáció
metamorfózisa. A középkori iskola átalakulása. Az iskolai műveltség megújulása.
Iskolák és tanítók a 12. században.
15.
téma. Egyetemek és skolasztika a 13.
században. A
„nagy középkor”. A középkori keresztény civilizáció fénykora. Az egyetemek
világa. A skolasztika világa. A reneszánsz felé.
Megjegyzés:
Az előadások a tanteremben, digitális oktatás esetén Google Meet-es
videokonferencia keretében zajlanak. Az élőszóhoz prezenráció társul. A
digitális tanóra óravázlata:
A
digitális tanóra óraterve[1]:
|
A
tevékenység leírása: |
Időtartam:
|
Munkaforma:
|
Technikai
eszköz: |
Előkészületek:
|
|
Beköszönés |
2 perc |
frontális |
|
|
|
Ismétlő kérdések |
10 perc |
egyéni munka |
Moodle, Google Tanterem, Google Meet |
A kérdések megfogalmazása |
|
A válaszok értékelése |
10 perc |
frontális |
Google Meet |
Az értékelés szempontjai: helyes a válasz, nyelvhelyesség, pontos fogalmazás, a ténybeli tudás szintjét értékeljük. |
|
Az új téma átadása. |
40 perc |
Frontális |
Google Meet, Moodle, PPT |
Oktatási jegyzet . |
|
Összegzés, az óra elején feltett, és megválaszolatlanul hagyott
kérdések megválaszolása. |
10-15 perc |
Frontális |
Google Meet |
Oktatási jegyzet, módszertani kiadvány, tanterv. |
|
Visszacsatolás: van-e kérdés? |
5 perc |
Frontális |
Google Meet |
|
|
A tanóra befejezése, elköszönés. |
|
Frontális |
Google Meet |
|
Mindez 77-80 percet vesz igénybe. A digitális
tanórát sem lehet percre pontosan, a terv szerint végrehajtani (mint a
tanteremben zajló előadást sem), így 100-110 percig is tarthat a munkafolyamat.
III.
A
tantárgy tematikus tervének leírása
|
A
tantárgy szerkezete: |
Előadás: |
Gyakorlati
foglalkozás: |
Önálló
munka: |
|
|
|
|
|
|
1.
Modul. |
|
|
|
|
1.
Bevezetés A
tantárgy célja. |
2 |
|
|
|
2. A nevelésügy helyzete a folyammenti kultúrákban. |
2 |
|
18 |
|
3.
Az antik görög nevelés
sajátosságai Platónig. |
2 |
2 |
5 |
|
4.
A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért.
|
2 |
2 |
5 |
|
5.
A hellenisztikus kor nevelésügye.
|
2 |
|
5 |
|
6.
A sztoikusoktól
Pruszai Diónig.
|
2 |
|
5 |
|
7.
A római nevelés története.
|
2 |
|
5 |
|
8.
A hellenizált nevelés korának elmélkedői.
|
2 |
2 |
5 |
|
9.
A keresztény ókor.
|
2 |
|
5 |
|
A
modul elsajátításának felmérése
|
2 |
|
|
|
2. Modul
|
|
|
|
|
10.
Nevelés és
oktatás az európai középkor ezer évében. 300-1300.
|
2 |
|
10 |
|
11.
A kései
antikvitás (4-6. század).
|
2 |
|
5 |
|
12.
A középkori
iskola „megalapozói”.
|
2 |
|
5 |
|
13.
Iskola és
művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9-11. század).
|
2 |
2 |
5 |
|
14.
Iskola és
művelődés a 12. században. |
2 |
1 |
5 |
|
15.
Egyetemek és
skolasztika a 13. században.
|
2 |
1 |
5 |
|
A modul
elsajátításának felmérése:
|
2 |
|
|
|
Összesen:
|
34 |
10 |
65 |
Megjegyzés:
A táblázatban az előadás megtartására, továbbá a gyakorlati foglalkozás, valamint az önálló munka elvégzésére adott óraszám van feltüntetve.
IV.
A gyakorlati foglalkozások témái és irodalma:
1. sz. téma. Az antik görög nevelés sajátosságai Platónig
1.
A homéroszi korszak.
2.
Nevelés a
poliszban.
3.
A spártai nevelés.
4.
A
püthagoreizmus. Az athéni nevelés.
5.
A múzsai és
a gümnasztikai képzés.
6.
Az athéni
paideia kibővülése.
Módszertani
javaslatok: a szóbeli feleletet teszt vagy feladatlap kitöltése
követheti. 5 kérdés szerepel a lapon, egy helyes válasz 1 pontot jelent.
Digitális oktatás alkalmával a Google Tanterem vagy a Moodle felületén válhat
elérhetővé a feladatlap; annak értékelése szóban történik, a pontszám
elérhetővé válik az adott online felületen.
Munkaforma:
egyéni munka.
Munkaeszköz:
feladatlap, toll (laptop, számítógép, internet kapcsolat, Moodle, Google
Tanterem).
Elérhető pontszám:
5 pont.
Irodalom:
1.
Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet
általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33
2.
Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás
története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
3.
Kárpáthy András. Lyra a kereveten. A görög zenei nevelés és a lakomazene. – Ókor, 2005/3.,
10-19. old.
4.
Kéri
Katalin. Átpillantását vágyva az egésznek. Adalékok az enciklopédikus nevelés
történetéhez. – Neveléstörténet, 2005/2., 80-95. old. [Електронний
ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Nevelestortenet_2005/?pg=289&layout=s
5.
Mészáros
István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – [Електронний ресурс] // Режим доступу:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html
6.
Németh György, Hegyi W. György. Görög-római
történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html
7.
Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html
8.
Prof. Dr. Vince
Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.
9.
Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
10. Prohászka
Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó,
2004. – 246 old.
11. Ropolyi
Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest:
Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.
2.sz. téma. A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért
1.
A
szofisztika és a filozófia harca az iskoláért.
· Szókratész.
· Szókratikusok.
· Az athéni klasszikus filozófia. Platón.
· Platón Menón című dialógusa.
2.
Az athéni
klasszikus filozófia. Arisztotelész.
3.
A gyermek
fejlődése Arisztotelész Politika
című művében
4.
Későantik
filozófia. A sztoikusok.
5.
Panaitosz.
6.
Olutarkhosz.
7.
Purszai
Dión.
Módszertani
javaslatok:
Munkaforma:
egyéni munka.
Munkaeszköz:
feladatlap, toll.
Elérhető pontszám:
5 pont.
A feladatlap
részletei: 5 kérdés szerepel a lapon, egy helyes válasz 1 pontot jelent.
Irodalom:
1.
Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet
általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33
2.
Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás
története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
3.
Kárpáthy András. Lyra a kereveten. A görög zenei nevelés és a lakomazene. – Ókor, 2005/3.,
10-19. old.
4.
Mészáros
István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html
5.
Németh György, Hegyi W. György. Görög-római
történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html
6.
Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html
7.
Prof. Dr. Vince
Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.
8.
Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
9.
Prohászka Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. –
Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 246 old.
10. Ropolyi
Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest:
Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.
3.
sz. téma. A hellenizált nevelés korának
elmélkedői
1.
Marcus
Tullius Cicero A kötelességekről.
2.
Marcus Tullius Cicero: A szónok.
3.
Lucius Apuleius
római filozófus és rétor az iskolai nevelés fokozatairól.
4.
Marcus Fabius Quintilianus: Szónoklattan.
5.
A
sztoicizmus.
6.
Lucius
Annaeus Seenca: Az élet rövidségéről. A lelki nyugalomról. A haragról.
7.
Epiktétosz:
Kézikönyvecske.
8.
Marcus
Aurelius Elmélkedései.
A gyakorlati
foglalkozás részletei:
Munkaforma:
egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.
Elérhető pontszám:
5 pont.
A prezentáció
részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.
Irodalom:
1.
Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet
általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33
2.
Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás
története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
3.
Dr. Simon Gábor. Filozófia-és kultúrtörténeti
szöveggyűjtemény. – Budapest: Budapest:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2002. – 704 old.
4.
Mészáros
István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – [Електронний ресурс] // Режим доступу:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html
5.
Németh György, Hegyi W. György. Görög-római
történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html
6.
Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. –
Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html
7.
Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. –
Bp.: Szent István Társulat, 1991.
8.
Prof. Dr. Vince
Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest:
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.
9.
Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
10. Prohászka
Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó,
2004. – 246 old.
11. Ropolyi
Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest:
Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.
Tanulmányok:
12. Bodor
András. Az értékrendszerek változásai az ókor és a középkor folyamán. – Korunk,
1986/7., 501-506. old. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Korunk_1986/?pg=556&layout=s
13. Kéri
Katalin. A japán neveléstörténet a hazai nyomtatott forrásokban. –
Neveléstörténet, 2010/3-4., 17-38. old. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Nevelestortenet_2010/?pg=184&layout=s
14. Hoffmann
Zsuzsanna. Görög nevelés és műveltség a hellenizmus korában. – Magyar
Pedagógia, 2008/3., 271-282. old. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MTA_MagyarPedagogia_2008/?pg=282&layout=s
15. Hoffmann
Zsuzsanna. Az antik római embereszmény realizálódása az oktatásban és a
nevelésben. – Magyar Pedagógia, 2004/3., 363-376. old. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MTA_MagyarPedagogia_2004/?query=hoffmann%20zsuzsanna%20%20nevel%C3%A9s&pg=374&layout=s
16. Lászlóffy
Aladár. A görög-római nevelési eszmény körtánca. – Iskolakultúra, 1993/2.,
101-104. old.
17. Krajnik
József. Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben. –
Iskolakultúra, 2000/1., 9-14. old.
18. Horváth
László. Az athéni diplomácia műhelyéből. Hypereidés Déliakos-a és a zóstéri
szentély. – Aeta, 1996/4., 20-36. old.
19. Takács
Levente. Földmérés és földhasználók a Római Birodalomban. – Debrecen: AGATHA (XXIX). Debreceni
Egyetemi Kiadó, 2017. – [Електронний
ресурс] // Режим доступу: http://real.mtak.hu/64097/
20. Csont
István. Az ókori Alexandiai Könyvtár, mint virtuális oktatási környezet. – In:
Acta Universitas Debreceniensis Series Historica LXVIII. – Debrecen: Debreceni
Egyetem Történeti Intézete, 2017. – 83-101. old.
4.
sz. gyakorlati foglalkozás. A középkori iskola „megalapozói”
1. Boethius:
az „utolsó római” és az „első skolasztikus”.
2. Cassiodorus.
A szerzetesi művelődés programadója.
3. Szent
Benedek: a bencés szellemiség hatása.
4. Sevillai
Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés
kézikönyvei.
5. Nagy
Szent Gergely pápa és kora.
A gyakorlati
foglalkozás módja: szóbeli felelet.
Munkaforma:
egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.
Elérhető pontszám:
5 pont.
A prezentáció
részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.
Irodalom:
1.
Dr.
Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös
Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
2.
Gloviczki
Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. –
Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147
3.
Klaniczay
Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html
4.
Prohászka
Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
5. sz.
gyakorlati foglalkozás. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori
iskola virágkora (9-11. század)
1. A
Karoling reneszánsz iskolája.
2. A
Karoling reneszánsz kiteljesedése. A szerzetesi műveltség szétsugárzása.
3. A
kolostori iskolai művelődés.
A gyakorlati
foglalkozás módja: szóbeli felelet.
Munkaforma:
egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.
Elérhető pontszám:
5 pont.
A prezentáció
részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.
Irodalom:
1.
Dr.
Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös
Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
2.
Gloviczki
Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. –
Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147
3.
Klaniczay
Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html
4.
Prohászka
Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
5.
Prohászka
Lajos. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete. –
Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 248 old.
6.
sz.
gyakorlati foglalkozás. Iskola
és művelődés a 12-13. században
1. A
középkori keresztény civilizáció metamorfózisa
2. A
középkori iskola átalakulása. Az iskolai műveltség megújulása
3. Iskolák
és tanítók a 12. században
4. A
„nagy középkor”. A középkori keresztény civilizáció fénykora
5. Az
egyetemek világa.
6. A
skolasztika világa.
7. A
reneszánsz felé.
A gyakorlati
foglalkozás módja: szóbeli felelet.
Munkaforma:
egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.
Elérhető pontszám:
5 pont.
A prezentáció
részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.
Irodalom:
1.
Dr.
Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös
Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html
2.
Gloviczki
Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. –
Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147
3.
Klaniczay
Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html
4.
Prohászka
Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/
5.
Prohászka
Lajos. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete. –
Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 248 old.
V.
A gyakorlati (vagy
más néven szemináriumi foglalkozások) sajátosságai
Munkaforma: egyéni munka, páros munka, csoportmunka.
Munkaeszköz: tábla, laptop, kivetítő, lap, toll, atlasz, térkép.
A gyakorlati foglalkozások alkalmával az
egyetemi hallgató kiselőadás formájában, szóban, akár PPT-vel szemléltetve
előadja választott témáját. A PPT-t és a szöveget megoszthatja
csoporttársaival, akik véleményezhetik, javaslatokat tehetnek, kérdezhetnek a
felszólalás után. Ezáltal érvényesül az együttműködő tanulásszervezés elve,
párbeszéd jön létre a csoporton belül, ami segíti a csoporton belüli
együttműködés megvalósulását.
Az egyetemi hallgató 1-5-ig terjedő
skálán pontot kap az élőszóban elmondott feleletre, a pótkérdésre adott
válaszra, és a PPT-re. Digitális oktatás esetében a PPT-t érdemes feltölteni a
Moodle rendszerébe (a tantárgyhoz, azon belül a szemináriumi foglalkozáshoz,
mely feladatként létezik az említett felületen). Tantermi oktatás esetén is
érdemes néhány részletet megtartani a digitális oktatás módszerei közül; ha nem
működik a Moodle, akkor a Google Tanterem elnevezésű alkalmazásban érdemes
létrehozni a kurzust, meghívni a diákokat, meghirdetni az eseményeket (vagyis
szemináriumokat) a Google Naptárban, de egyszerűbb új feladatot közzétenni. A
feladat neve ekkor: 1. sz. Gyakorlati foglalkozás. Téma: A biztonság tartalmi
és fogalmi megközelítése.
A feladat leírásánál rögzíthetjük a
szeminárium összes vázlatpontját és irodalmát. Fontos, hogy rögzítsük a feladat
leadásának határidejét is. A Google Tanterembe érkezik a PPT, melyet előzetesen
áttekinthetünk, a foglalkozás alkalmával, a felszólalást követően értékelhetjük
szóban és pontszámban egyaránt (ha digitális oktatás zajlik, akkor ez
egyszerűbb, tantermi oktatásnál a tanteremben kell lennie a laptopnak, és
internet-hozzáférés is szükséges). A folyamat előnye, hogy az egyetemi hallgató
visszajelzést kap a munkájával kapcsolatban, meglátja erősségeit és
fejlesztendő kompetenciáit is. Mindez segít a hallgatónak abban, hogy
hatékonyabban sajátítsa el a tartalmi modul anyagának részleteit. Miután az
egyetemi hallgató szóban beszámolt a témáról, melyet választott, levetítette a
prezentációt, elmondta az összegzést, csoporttársai kérdéseket tehetnek fel,
vitázhatnak, diskurzust alakíthatnak ki a vázlatpont kapcsán.
A párbeszédbe több diákot vonhatunk be,
ha a kerekasztal körforgó módszerét alkalmazzuk: ennek az a lényege, hogy egy
vitaindító kérdést teszünk fel a szeminárium témájával kapcsolatban, ezt egy
feladatlapon rögzítjük, kinyomtatjuk, a csoportot minimum két csapatra bontjuk,
és mindkét csapatot arra buzdítjuk, hogy közösen válaszolják meg a kérdést.
Miután megalkották a választ, prezentálják: szóban előadják munkájuk
eredményét. Ezt a munkamódszert megvalósíthatjuk egyetlen kérdéssel, de akár
három-öt rövidebb kérdést is feltehetünk, és kombinálhatjuk is a feladatlapot:
lehet benne tesztkérdés, térkép, esszé. Ha a csapattagok közül az egyik diák
erősebb az térképek ismeretében, esszéírásban, akkor az ő felelőssége lesz ez a
feladat, míg egy másik csoporttársa az esszékérdést, harmadik csapatársa pedig
a tesztet oldja meg. Ez a gyakorlat az egymásrautaltság érzését és a közös
munka összehangolását segítheti.
Digitális oktatás esetében nehezebb a
kerekasztal körforgó megvalósítása, de nem lehetetlen: mindenki letölti a
feladatlapot a Moodle rendszeréből, és a saját feladatrészén dolgozik, aztán
egyesítik a szöveges dokumentumot. Ugyanakkor távoktatás alkalmával egyszerűbb
az ellenőrző kérdések alkalmazása (a kérdéseket tartalmazó feladatlap a Moodle
felületén válik elérhetővé, ilyenkor minden diák saját változatot kap) és
értékelése, mely szintén lehetséges az említett weboldalon keresztül.
[1] Nádori Gergely: A Digitális Tanulás Kézikönyve
alapján szerkesztett változat. A kiadványról és a képzésről bővebben: http://tanarblog.hu/cikk/a-digitalis-tanulas-kezikonyve
*
A szöveg eredeti megjelenési helye:
Kovács Eleonóra. A nevelés és a pedagógia története az ókorban és a középkorban. (Szak: „Történelem”). УДК 37(3)(076) – Ungvár, 2021. – 100 old.
*

Comments
Post a Comment