Oktatási segédlet (segédkiadvány) – 9.

 Az előző blog, a Gyakorlófüzet  felületén információt közöltem az elmúlt 10 évben szerkesztett oktatási segédkiadványokról. Oktatói tevékenységem keretében  készítek egy ukrán nyelvű munkatervet, majd egy magyar nyelvű oktatási segédkiadványt, amely magyar nyelven is tartalmazza az előadások témáit, a szemináriumi foglalkozások témakörét, szakirodalmát. 

Az oktatási segédletek bibliográfiája az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet weboldalán , továbbá az  ORCID, valamint a Google Scholar  felületén olvasható.

  Ebben a bejegyzésben a 10. oktatási segédlet tartalmába nyerhetünk betekintést.  

I. 

Bevezetés

A tantárgy tárgya: az ókori és középkori neveléstörténet kiemelkedő gondolkodóinak gyermeknevelésről vallott elvei. A tantárgy célja: áttekinteni az ókori és középkori neveléstörténet kiemelkedő alakjainak munkásságát. A cél eléréséhez a következő feladatok elvégzése, vagyis vázlatpontok áttekintése szükséges:

·       a neveléstörténet, mint a művelődéstörténet része;

·       nevelés a folyammenti kultúrákban;

·       az antik görög nevelés sajátosságai

·       a homéroszi korszak neveléseszménye;

·       a spártai nevelés;

·       az athéni nevelés;

·       a szofisztika és a filozófia harca az iskoláért;

·       a római nevelés története;

·       a hellenizált nevelés korának elmélkedői;

·       a keresztény ókor gondolkodói (Pantainosz és Alexandriai Szent Gergely. Órigenész. Nagy Szent Bazileosz. Nüsszai és Nazianzoszi Szent Gergely. Johanész Khrüszosztomosz. Minucius Felix. Tertullianus és Cyprianus. Arnobius és Lactantius. Szent Ágoston);

·       a középkor fogalma;

·       kései antikvitás (4-6. század);

·       az antik kulturális örökség. Szent Jeromos érdemei;

·       Szent Ágoston munkássága;

·       iskola és művelődés a Karoling korban;

·       iskola és művelődés a 12. században;

·       egyetemek és skolasztika a 13. században;

·       a skolasztika világa;

·       úton a reneszánsz irányában.

 

A tantárgy aktualitása abban rejlik, hogy rohamosan változó világunkban, amikor az élethosszig tartó tanulás elvével barátkozunk, megpróbálunk alkalmazkodni a kor kihívásaihoz, és ezt a kultúra, a nevelés segítségével tehetjük meg, mert ez hozza létre az értékrendszert, melyre szükségünk van a 21. században is.

A tantárgy tartalma szorosan kapcsolódik Az antik Európa története, Mindennapi élet és mentalitás az ókorban, Középkor története c. tantárgyakhoz. 

 II.

Az előadások témaköre

1.      sz. téma. Bevezetés, a tantárgy célja. A neveléstörténet, mint a művelődéstörténet része. A neveléstörténet tárgya. Az újabb neveléstörténeti kutatások. A neveléstörténet forrásai. Tárgyi és írásos emlékek. Az egyetemes neveléstörténet tanulmányozása.

2.     sz. téma. Nevelés a folyammenti kultúrákban. Mezopotámia. Egyiptom. Gyermeknevelési szokások. Úri ifjak nevelése a palotában. Az írnokképzés. India. Kína.

3.     sz. téma. Az antik görög nevelés sajátosságai Platónig. A homéroszi korszak. Nevelés a poliszban. A spártai nevelés. A püthagoreizmus. Az athéni nevelés. A múzsai és a gümnasztikai képzés. Az athéni paideia kibővülése.

4.     sz. téma. A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért. Szókratész. Szókratikusok. Platón.

5.     sz. téma. A hellenisztikus kor nevelésügye.

A hellenizmus általános jellemzése. Arisztotelész. Az enciklopedikus tanulmányok kialakulása.

6.     sz. téma. Nevelési eszmék és elméletek. A sztoikusok. Panaitosz. Olutarkhosz. Purszai Dión.

7.     sz. téma. A római nevelés története. A római szellemiség. Az ősi nevelés korszaka. Az átmenet kora. A hellenizált nevelés kora.

8.     sz. téma. A hellenizált nevelés korának elmélkedői. Cicero, Marcus Tullius. Varro, Marcus Terencius. Vitruvius, Pollio. Lucius Annaeus Seenca. Marcus Fabius Quintilanus.  Plutarkhosz. Pruszai Dión. Epiktétosz. Marcus Aurelius Antonius. Plótinosz és Philosztratosz.

9.     sz. téma. A keresztény ókor. Pantainosz és Alexandriai Szent Gergely. Órigenész. Nagy Szent Bazileosz. Nüsszai és Nazianzoszi Szent Gergely. Johanész Khrüszosztomosz. Minucius Felix. Tertullianus és Cyprianus. Arnobius és Lactantius. Szent Ágoston.

10.   téma. Nevelés és oktatás az európai középkor ezer évében. 300-1300. A középkor és a kereszténység. A középkor fogalma. A középkor térbeli-időbeli határai. A középkor világképe. A középkori európai művelődés történelmi keretei.

11.  téma. A kései antikvitás (4-6. század). A kései antikvitás világa. Az ókeresztény patrisztika kora.

12.   téma. A középkori iskola „megalapozói”. Az antik kulturális örökség. Szent Jeromos. A Vulgata jelentősége. A Nyugat tanítója: Szent Ágoston. Boethius: az „utolsó római” és az „első skolasztikus”. Cassiodorus. A szerzetesi művelődés programadója. Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása. Sevillai Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei. Nagy Szent Gergely pápa és kora.

13.   sz. téma. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9-11. század). A Karoling reneszánsz iskolája. A Karoling reneszánsz kiteljesedése. A szerzetesi műveltség szétsugárzása. A kolostori iskolai művelődés

14.   téma. Iskola és művelődés a 12. században. A középkori keresztény civilizáció metamorfózisa. A középkori iskola átalakulása. Az iskolai műveltség megújulása. Iskolák és tanítók a 12. században.

15.   téma. Egyetemek és skolasztika a 13. században. A „nagy középkor”. A középkori keresztény civilizáció fénykora. Az egyetemek világa. A skolasztika világa. A reneszánsz felé.

Megjegyzés:

Az előadások a tanteremben, digitális oktatás esetén Google Meet-es videokonferencia keretében zajlanak. Az élőszóhoz prezenráció társul. A digitális tanóra óravázlata:

A digitális tanóra óraterve[1]:

A tevékenység leírása:

 

Időtartam:

Munkaforma:

Technikai eszköz:

Előkészületek:

Beköszönés

2 perc

frontális

 

 

Ismétlő kérdések

10 perc

egyéni munka

Moodle, Google Tanterem,

Google Meet

A kérdések megfogalmazása

A válaszok értékelése

10 perc

frontális

Google Meet

Az értékelés szempontjai:

helyes a válasz,

nyelvhelyesség,

pontos fogalmazás,

a ténybeli tudás szintjét értékeljük.

Az új téma átadása.

40 perc

Frontális

Google Meet,

Moodle,

PPT

Oktatási jegyzet .

Összegzés, az óra elején feltett, és megválaszolatlanul hagyott kérdések megválaszolása.

10-15 perc

Frontális

Google Meet

Oktatási jegyzet, módszertani kiadvány, tanterv.

Visszacsatolás: van-e kérdés?

 

 

5 perc

Frontális

Google Meet

 

 

A tanóra befejezése, elköszönés.

 

 

Frontális

Google Meet

 

 

 

Mindez 77-80 percet vesz igénybe. A digitális tanórát sem lehet percre pontosan, a terv szerint végrehajtani (mint a tanteremben zajló előadást sem), így 100-110 percig is tarthat a munkafolyamat.

 

 

III.

 

A tantárgy tematikus tervének leírása

A tantárgy szerkezete:

Előadás:

Gyakorlati

foglalkozás:

Önálló munka:

 

 

 

 

 

 

1.     Modul.

 

 

 

1.     Bevezetés A tantárgy célja.

2

 

 

2.  A nevelésügy helyzete a folyammenti kultúrákban. 

2

 

18

3.     Az antik görög nevelés sajátosságai Platónig.

2

2

5

4.     A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért.

 

2

2

5

5.     A hellenisztikus kor nevelésügye.

 

2

 

5

6.     A sztoikusoktól Pruszai Diónig.

 

2

 

5

7.     A római nevelés története.

 

2

 

5

8.     A hellenizált nevelés korának elmélkedői.

 

2

2

5

9.     A keresztény ókor.

 

2

 

5

A modul elsajátításának felmérése

 

2

 

 

2.     Modul

 

 

 

 

10.  Nevelés és oktatás az európai középkor ezer évében. 300-1300.

 

2

 

10

11.  A kései antikvitás (4-6. század).

 

2

 

5

12.  A középkori iskola „megalapozói”.

 

2

 

5

13.  Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9-11. század).

 

 

2

2

5

14.  Iskola és művelődés a 12. században.

2

1

5

15.  Egyetemek és skolasztika a 13. században.

 

2

1

5

A modul elsajátításának felmérése:

 

 

2

 

 

Összesen:

34

10

65

 

Megjegyzés:

A táblázatban az előadás megtartására, továbbá a gyakorlati foglalkozás, valamint az önálló munka elvégzésére adott óraszám van feltüntetve.

 

 IV.

A gyakorlati foglalkozások témái és irodalma:

1. sz. téma. Az antik görög nevelés sajátosságai Platónig

1.     A homéroszi korszak.

2.     Nevelés a poliszban.

3.     A spártai nevelés.

4.     A püthagoreizmus. Az athéni nevelés.

5.     A múzsai és a gümnasztikai képzés.

6.     Az athéni paideia kibővülése.

 

Módszertani javaslatok: a szóbeli feleletet teszt vagy feladatlap kitöltése követheti. 5 kérdés szerepel a lapon, egy helyes válasz 1 pontot jelent. Digitális oktatás alkalmával a Google Tanterem vagy a Moodle felületén válhat elérhetővé a feladatlap; annak értékelése szóban történik, a pontszám elérhetővé válik az adott online felületen.

Munkaforma: egyéni munka.

Munkaeszköz: feladatlap, toll (laptop, számítógép, internet kapcsolat, Moodle, Google Tanterem).

Elérhető pontszám: 5 pont.

 

Irodalom:

1.     Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33

2.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

3.     Kárpáthy András. Lyra a kereveten. A görög zenei nevelés és a lakomazene. – Ókor, 2005/3., 10-19. old.

4.     Kéri Katalin. Átpillantását vágyva az egésznek. Adalékok az enciklopédikus nevelés történetéhez. – Neveléstörténet, 2005/2., 80-95. old. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Nevelestortenet_2005/?pg=289&layout=s

5.     Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html

6.     Németh György, Hegyi W. György. Görög-római történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html

7.     Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html

8.     Prof. Dr. Vince Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.

9.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

10.  Prohászka Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 246 old.

11.  Ropolyi Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.

 

2.sz. téma. A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért

1.     A szofisztika és a filozófia harca az iskoláért.

·       Szókratész.

·       Szókratikusok.

·       Az athéni klasszikus filozófia. Platón.

·       Platón Menón című dialógusa.

2.     Az athéni klasszikus filozófia. Arisztotelész.

3.     A gyermek fejlődése Arisztotelész Politika című művében

4.     Későantik filozófia. A sztoikusok.

5.     Panaitosz.

6.     Olutarkhosz.

7.     Purszai Dión.

Módszertani javaslatok:

Munkaforma: egyéni munka.

Munkaeszköz: feladatlap, toll.

Elérhető pontszám: 5 pont.

A feladatlap részletei: 5 kérdés szerepel a lapon, egy helyes válasz 1 pontot jelent.

Irodalom:

1.     Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33

2.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

3.     Kárpáthy András. Lyra a kereveten. A görög zenei nevelés és a lakomazene. – Ókor, 2005/3., 10-19. old.

4.     Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html

5.     Németh György, Hegyi W. György. Görög-római történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html

6.     Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html

7.     Prof. Dr. Vince Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.

8.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

9.     Prohászka Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 246 old.

10.  Ropolyi Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.

 

3.     sz. téma. A hellenizált nevelés korának elmélkedői

1.     Marcus Tullius Cicero A kötelességekről.

2.     Marcus Tullius Cicero: A szónok.

3.     Lucius Apuleius római filozófus és rétor az iskolai nevelés fokozatairól.

4.     Marcus Fabius Quintilianus: Szónoklattan.

5.     A sztoicizmus.

6.     Lucius Annaeus Seenca: Az élet rövidségéről. A lelki nyugalomról. A haragról.

7.     Epiktétosz: Kézikönyvecske.

8.     Marcus Aurelius Elmélkedései.

A gyakorlati foglalkozás részletei:

Munkaforma: egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.

Elérhető pontszám: 5 pont.

A prezentáció részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.

Irodalom:

1.     Boros János, Lendvai L. Ferenc. Filozófiatörténet általános bölcsészeknek. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexfd6d.html?option=com_tananyag&task=showElements&id_tananyag=33

2.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

3.     Dr. Simon Gábor. Filozófia-és kultúrtörténeti szöveggyűjtemény. – Budapest: Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2002. – 704 old.

4.     Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla. Neveléstörténet. Szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_nevelestortenet/ch01.html

5.     Németh György, Hegyi W. György. Görög-római történelem. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_tortenelem/adatok.html

6.     Németh György. Görög-római szöveggyűjtemény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_gorog_romai_szoveggyujtemeny/index.html

7.     Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. – Bp.: Szent István Társulat, 1991.

8.     Prof. Dr. Vince Lajos. Bevezetés az európai kultúra és bölcselet történetébe I. – Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2001. – 518 old.

9.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

10.  Prohászka Lajos. Az európai ókor neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 246 old.

11.  Ropolyi Péter, Szegedi Péter (szerk.). A tudományos gondolkodás története. – Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2000. – 359 old.

Tanulmányok:

12.  Bodor András. Az értékrendszerek változásai az ókor és a középkor folyamán. – Korunk, 1986/7., 501-506. old. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Korunk_1986/?pg=556&layout=s

13.  Kéri Katalin. A japán neveléstörténet a hazai nyomtatott forrásokban. – Neveléstörténet, 2010/3-4., 17-38. old. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Nevelestortenet_2010/?pg=184&layout=s

14.  Hoffmann Zsuzsanna. Görög nevelés és műveltség a hellenizmus korában. – Magyar Pedagógia, 2008/3., 271-282. old. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MTA_MagyarPedagogia_2008/?pg=282&layout=s

15.  Hoffmann Zsuzsanna. Az antik római embereszmény realizálódása az oktatásban és a nevelésben. – Magyar Pedagógia, 2004/3., 363-376. old. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MTA_MagyarPedagogia_2004/?query=hoffmann%20zsuzsanna%20%20nevel%C3%A9s&pg=374&layout=s

16.  Lászlóffy Aladár. A görög-római nevelési eszmény körtánca. – Iskolakultúra, 1993/2., 101-104. old.

17.  Krajnik József. Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben. – Iskolakultúra, 2000/1., 9-14. old.

18.  Horváth László. Az athéni diplomácia műhelyéből. Hypereidés Déliakos-a és a zóstéri szentély. – Aeta, 1996/4., 20-36. old.

19.  Takács Levente. Földmérés és földhasználók a Római Birodalomban. – Debrecen: AGATHA (XXIX). Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://real.mtak.hu/64097/

20.  Csont István. Az ókori Alexandiai Könyvtár, mint virtuális oktatási környezet. – In: Acta Universitas Debreceniensis Series Historica LXVIII. – Debrecen: Debreceni Egyetem Történeti Intézete, 2017. – 83-101. old.

 

4.     sz. gyakorlati foglalkozás. A középkori iskola „megalapozói”

1.     Boethius: az „utolsó római” és az „első skolasztikus”.

2.     Cassiodorus. A szerzetesi művelődés programadója.

3.     Szent Benedek: a bencés szellemiség hatása.

4.     Sevillai Isidorus: szentenciák és etimológiák. A középkori iskolai művelődés kézikönyvei.

5.     Nagy Szent Gergely pápa és kora.

A gyakorlati foglalkozás módja: szóbeli felelet.

Munkaforma: egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.

Elérhető pontszám: 5 pont.

A prezentáció részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.

 

Irodalom:

1.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

2.     Gloviczki Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. – Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147

3.     Klaniczay Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html

4.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

5.     Prohászka Lajos. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 248 old.

 

5.     sz. gyakorlati foglalkozás. Iskola és művelődés a Karoling korban. A kolostori iskola virágkora (9-11. század)

1.     A Karoling reneszánsz iskolája.

2.     A Karoling reneszánsz kiteljesedése. A szerzetesi műveltség szétsugárzása.

3.     A kolostori iskolai művelődés.

A gyakorlati foglalkozás módja: szóbeli felelet.

Munkaforma: egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.

Elérhető pontszám: 5 pont.

A prezentáció részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.

 

Irodalom:

1.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

2.     Gloviczki Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. – Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147

3.     Klaniczay Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html

4.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

5.     Prohászka Lajos. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 248 old.

 

6.     sz. gyakorlati foglalkozás. Iskola és művelődés a 12-13. században

1.     A középkori keresztény civilizáció metamorfózisa

2.     A középkori iskola átalakulása. Az iskolai műveltség megújulása

3.     Iskolák és tanítók a 12. században

4.     A „nagy középkor”. A középkori keresztény civilizáció fénykora

5.     Az egyetemek világa.

6.     A skolasztika világa.

7.     A reneszánsz felé.

 

A gyakorlati foglalkozás módja: szóbeli felelet.

Munkaforma: egyéni munka. Szóbeli felelet, Power Point Prezentáció kíséretében.

Elérhető pontszám: 5 pont.

A prezentáció részletei: 5-8 diasort látunk, mely kiemeli a lényeget.

Irodalom:

1.     Dr. Kiss János, Kiss Olga. A tudományos gondolkodás története. – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2012. [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0073_tudomanyos_gondolkodas_tortenete/ch01.html

2.     Gloviczki Zoltán, Zsinka László. Nevelés és iskola az antik és a középkori Európában. – Internetes hozzáférés: https://mersz.hu/dokumentum/m354neiaaeke__147

3.     Klaniczay Gábor. Európa ezer éve I-II. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_europa_ezer_eve/adatok.html

4.     Prohászka Lajos, Németh András. Neveléstörténet. – [Електронний ресурс] // Режим доступу: http://mek.oszk.hu/01800/01893/html/

5.     Prohászka Lajos. Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete. – Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2004. – 248 old.

 V.

A gyakorlati (vagy más néven szemináriumi foglalkozások) sajátosságai

Munkaforma: egyéni munka, páros munka, csoportmunka.

Munkaeszköz: tábla, laptop, kivetítő, lap, toll, atlasz, térkép.

A gyakorlati foglalkozások alkalmával az egyetemi hallgató kiselőadás formájában, szóban, akár PPT-vel szemléltetve előadja választott témáját. A PPT-t és a szöveget megoszthatja csoporttársaival, akik véleményezhetik, javaslatokat tehetnek, kérdezhetnek a felszólalás után. Ezáltal érvényesül az együttműködő tanulásszervezés elve, párbeszéd jön létre a csoporton belül, ami segíti a csoporton belüli együttműködés megvalósulását.

Az egyetemi hallgató 1-5-ig terjedő skálán pontot kap az élőszóban elmondott feleletre, a pótkérdésre adott válaszra, és a PPT-re. Digitális oktatás esetében a PPT-t érdemes feltölteni a Moodle rendszerébe (a tantárgyhoz, azon belül a szemináriumi foglalkozáshoz, mely feladatként létezik az említett felületen). Tantermi oktatás esetén is érdemes néhány részletet megtartani a digitális oktatás módszerei közül; ha nem működik a Moodle, akkor a Google Tanterem elnevezésű alkalmazásban érdemes létrehozni a kurzust, meghívni a diákokat, meghirdetni az eseményeket (vagyis szemináriumokat) a Google Naptárban, de egyszerűbb új feladatot közzétenni. A feladat neve ekkor: 1. sz. Gyakorlati foglalkozás. Téma: A biztonság tartalmi és fogalmi megközelítése.

A feladat leírásánál rögzíthetjük a szeminárium összes vázlatpontját és irodalmát. Fontos, hogy rögzítsük a feladat leadásának határidejét is. A Google Tanterembe érkezik a PPT, melyet előzetesen áttekinthetünk, a foglalkozás alkalmával, a felszólalást követően értékelhetjük szóban és pontszámban egyaránt (ha digitális oktatás zajlik, akkor ez egyszerűbb, tantermi oktatásnál a tanteremben kell lennie a laptopnak, és internet-hozzáférés is szükséges). A folyamat előnye, hogy az egyetemi hallgató visszajelzést kap a munkájával kapcsolatban, meglátja erősségeit és fejlesztendő kompetenciáit is. Mindez segít a hallgatónak abban, hogy hatékonyabban sajátítsa el a tartalmi modul anyagának részleteit. Miután az egyetemi hallgató szóban beszámolt a témáról, melyet választott, levetítette a prezentációt, elmondta az összegzést, csoporttársai kérdéseket tehetnek fel, vitázhatnak, diskurzust alakíthatnak ki a vázlatpont kapcsán.

A párbeszédbe több diákot vonhatunk be, ha a kerekasztal körforgó módszerét alkalmazzuk: ennek az a lényege, hogy egy vitaindító kérdést teszünk fel a szeminárium témájával kapcsolatban, ezt egy feladatlapon rögzítjük, kinyomtatjuk, a csoportot minimum két csapatra bontjuk, és mindkét csapatot arra buzdítjuk, hogy közösen válaszolják meg a kérdést. Miután megalkották a választ, prezentálják: szóban előadják munkájuk eredményét. Ezt a munkamódszert megvalósíthatjuk egyetlen kérdéssel, de akár három-öt rövidebb kérdést is feltehetünk, és kombinálhatjuk is a feladatlapot: lehet benne tesztkérdés, térkép, esszé. Ha a csapattagok közül az egyik diák erősebb az térképek ismeretében, esszéírásban, akkor az ő felelőssége lesz ez a feladat, míg egy másik csoporttársa az esszékérdést, harmadik csapatársa pedig a tesztet oldja meg. Ez a gyakorlat az egymásrautaltság érzését és a közös munka összehangolását segítheti.

Digitális oktatás esetében nehezebb a kerekasztal körforgó megvalósítása, de nem lehetetlen: mindenki letölti a feladatlapot a Moodle rendszeréből, és a saját feladatrészén dolgozik, aztán egyesítik a szöveges dokumentumot. Ugyanakkor távoktatás alkalmával egyszerűbb az ellenőrző kérdések alkalmazása (a kérdéseket tartalmazó feladatlap a Moodle felületén válik elérhetővé, ilyenkor minden diák saját változatot kap) és értékelése, mely szintén lehetséges az említett weboldalon keresztül.

 



[1] Nádori Gergely: A Digitális Tanulás Kézikönyve alapján szerkesztett változat. A kiadványról és a képzésről bővebben: http://tanarblog.hu/cikk/a-digitalis-tanulas-kezikonyve

 

*

A szöveg eredeti megjelenési helye:

Kovács Eleonóra. A nevelés és a pedagógia története az ókorban és a középkorban. (Szak: „Történelem”). УДК 37(3)(076) – Ungvár, 2021. – 100 old.

*





Comments

Popular posts from this blog

Köszöntő

Általános tudnivalók A nevelés és a pedagógia története az ókorban és a középkorban c. tantárgyról

A 6. szemináriumi foglalkozás témaköre Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX. században c. tantárgyból