Oktatási segédlet Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX. században c. tantárgyból

 

Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX. században c. tantárgy célja, hogy az egyetemi  hallgató megismerje a felvilágosodás előzményeit, az eszmerendszer angol, francia és német képviselőinek munkásságát, továbbá a XIX. századi társadalmi és politikai változások okát és mibenlétét.

A tantárgyhoz tartozó módszertani javaslat és tantárgyi program itt böngészhető. 





Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Köszöntő

  Köszöntök minden Olvasót a 2. sz. Gyakorlófüzet c. blog felületén. Előzménye a régi, általam korábban megszünetett, Kovács Eleonóra blogja c. felület, majd a helyette indított Gyakorlófüzet. Tárhelyprobléma helyett a legegyszerűbb, ha új blogot indítok. Íme.  A rég blog itt elérhető. 
Read more

A 6. szemináriumi foglalkozás témaköre Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX. században c. tantárgyból

Image
  6.      téma. Az újkori kultúra általános prioritásai: racionalizmus, emberközpontúság, Európa-központú szemléletmód 1.      A modernitás szellemi irányzatai. 2.      A modernitás fogalmának és tartalmának sokfélesége. 3.      Pozitivizmus és tudományelmélet a XIX. században. 4.      Auguste Comte (1798-1857): A pozitív filozófia tanfolyama. 5.      Auguste Comte: Beszéd a pozitív szellemről. Irodalom: 1.      Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története. 1600-1800. Budapest: Neumann KhT, 2005. [elektronikus hozzáférés] // http://mek.oszk.hu/04700/04736/html/index.htm 2.      Hans Belting (szerk.). Művészettörténet. [elektronikus hozzáférés] // http://arthist.elte.hu/TAMOP_412/1_1_einfuehrung.html 3.      ifj. Barta János, Angi János (szerk.). Európa az újkorban. – Debrecen: Multiplex M...
Read more

A 9. szemináriumi foglalkozás témaköre Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX. században c. tantárgyból

Image
  1.    A  történetírás sajátosságai a XIX. században 1.      Az angol történetírás jellegzetességei.  2.      A francia történetírás rétegei.  3.      I.Napóleon emlékiratainak tanulmányozása.  4.      A történetírók, mint közéleti szereplők.  5.      A német történettudomány fejlődése.    ·        Ernst Breisach. Historiográfia. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – 468 old. ·        Miskolczy, Ambrus. "Jules Michelet, a próféta és a tanár."  AETAS-Történettudományi folyóirat  1-2 (1999): 200-232. – Internetes hozzáférés:  https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=136547 ·        Nyíri Tamás. A filozófiai gondolkodás története. – Budapest: Szent István Társulat, 1991. – 601 old. ·        Prof. Dr. Vince ...
Read more