Bevezetés
A
tantárgy célja, hogy a hallgató
megismerje a felvilágosodás előzményeit, az eszmerendszer angol, francia és
német képviselőinek munkásságát, továbbá a XIX. századi társadalmi és politikai
változások okát és mibenlétét.
A cél eléréséhez az
alábbi feladatok teljesítése szükséges:
· az egyetemi hallgatónak ismerni a
következő fogalmak jelentését: racionalizmus, empirizmus, demokrácia,
liberalizmus, felvilágosodás, pozitivizmus, realizmus;
· tanulmányozni Voltaire, Montesquieu, Marie
Jean Condorcet, Francois René Chateaubriand, Augustin Thierry, Jules Michelet,
Leopold von Ranke életútját;
· értelmezni a felsorolásban szereplő
alkotók munkásságát, valamint az említett szerzők történelemszemléletének
alapvonásait.
· tanulmányozni, Descartes munkássága
hogyan járult hozzá a XVIII. századi francia felvilágosodás eszmerendszerének
kialakulásához, utóbbi miként vezetett a francia forradalomhoz,
· milyen ok-okozati kapcsolat rejlik a
napóleoni háborúk, a Bécsi Kongresszus és a Szent Szövetség Európájának
létrejöttéhez, majd a népek tavaszának kibontakozásához 1848-ban;
· miben rejlik az Emberi és Polgári
Jogok Nyilatkozatának jelentősége és hatása;
· hogyan értékelhető a Bécsi Kongresszus
eredménye;
· mit értünk a liberalizmus és a demokrácia
fogalma alatt;
· miként alakult a francia forradalom
megítélése a XIX. században,
· milyen hatást gyakorolt Auguste Comte a
történetírásra.
A feladat
teljesítéséhez az alábbi témakörök elsajátítása szükséges:
· a felvilágosodás
eszmerendszerének jellegzetességei Európa területén;
· Descartes
racionalizmusának hatása a francia felvilágosodás eszmerendszerére;
· racionalizmus és
szenzualizmus
· John Locke
munkásságának jelentősége
· az Emberi és
Polgári Jogok Nyilatkozata (1789).
· az újkori kultúra
általános prioritásai: racionalizmus, emberközpontúság, Európa-központú
szemléletmód;
· a liberalizmus és
a demokrácia a XIX. században
· a francia
forradalom és a napóleoni háborúk következményei
· a romantika, mint
kulturális mozgalom
·
a realizmus
a művészetben, pozitivizmus a történetírásban
A feladat
teljesítéséhez az egyetemi hallgatónak el kell olvasni a kiadvány végén
található irodalomjegyzéket (a kötetek és monográfiák, tanulmányok teljes
egészét). Az ajánlott irodalmat tekintve az egyik legfontosabb kiadvány a Dr.
Vincze Lajos szerkesztésében megjelent Bevezetés az európai kultúra és
bölcselet történetébe c. alkotás második kötete, amelynek böngészése
megkönnyíti a francia felvilágosodás és a klasszikus német filozófia rejtelmeiben
való eligazodást.
A tananyag elsajátítása
eredményeképpen a diáknak alapvető elméleti tudást kell kapnia, amely
nélkülözhetetlen a különböző ágaival végzendő gyakorlati munkához.
A tananyag elsajátítása
eredményeképpen a diáknak tudnia kell felhasználni a gyakorlatban szerzett
elméleti tudását:
· ismernie kell a felvilágosodás francia,
német és angol képviselőinek munkásságát,
· ismernie kell a fent említett gondolkodók
véleményét a történelem és a társadalom mozgatórugóiról
· összefoglalnia tanulás folyamata alatt
megszerzett információt;
· történelmi szakfolyóiratokban szükséges
tájékozódnia (Aetas, Klio);
· tájékozódni a legújabb kutatási
eredmények között.
Az ajánlott kurzus
egy szemeszter alatt olvasandó ki, 90 órát foglal magába, ezekből 28 óra
előadást, 12 gyakorlati foglalkozást és 50 óra önálló munka.
A Tantárgy tematikus tervének leírása
|
A modulok és témák
megnevezése
|
Órák száma
|
|
Oktatás típusa
(nappali, levelező)
|
|
Összesen:
|
Ebből:
|
|
Előadások:
|
Gyakorlati foglalkozások
|
Laboratóriumi foglalkozások
|
Egyéni felkészülés
|
Önálló munka
|
|
1. szemeszter
|
|
1.
modul
|
|
1.
sz. részmodul
|
|
1. A felvilágosodás
eszmerendszerének jellegzetességei Európa területén.
Társadalmi és gazdasági
háttér.
A brit felvilágosodás. Bernard
Mandeville (1670-1733): A méhek meséje. David Hume (1711-1776). A francia
felvilágosodás képviselői. A felvilágosodás történelemszemlélete.
Montesquieu: A rómaiak nagyságáról és tündökléséről. Voltaire: Újabb
elmélkedések a történelemről (1744). Condorcet: Az emberi szellem
fejlődésének vázlatos története (1793-1794).
A német felvilágosodás. August L.
Schlözer (1735-1809) német történész munkássága. Johann Jakob Bodmer
(1698-1783) akadémikus, író, kritikus munkássága. Leopold von Ranke
tevékenysége.
|
3
|
2
|
|
|
|
1
|
|
2.Descartes
racionalizmusának hatása a francia felvilágosodás eszmerendszerére.
René
Descartes (1596-1650), az első újkori filozófus. Descartes: Értekezés a
módszerről (1637). A filozófia alapelvei (1644). A szkeptikus kétkedés
Descartes filozófiájában. Descartes véleménye a gépekről, valamint a
beszédről.
|
13
|
4
|
2
|
|
|
7
|
|
3.Racionalizmus és szenzualizmus.
J. J. Rousseau eszméje: a nevelés, mint
a természetes erkölcs fejlesztése. A felvilágosodás hatása az oktatás és
nevelés helyzetére Európában. A
gyermekkor elkülönítése, mitizálása. John Locke és Rousseau eszméi a
nevelésről.
A felvilágosult
abszolutizmus nevelési elve.
A
tudomány forradalma. Iskolarendszer és közvélemény. Az újkori tudomány, az új
tudományos paradigma kibontakozása. Az újkor szellemi és művészeti élete.
|
13
|
4
|
2
|
|
|
7
|
|
4.
J. Locke munkásságának jelentősége.
A
természeti állapottól a természeti törvényig vezető út. Az állam, mint a jog
garanciája.
|
13
|
4
|
2
|
|
|
7
|
|
5. Az Emberi és Polgári
Jogok Nyilatkozata (1789).
A
modern francia jogfejlődés előzményei. A Nyilatkozat alapelvei. A dokumentum
cikkelyeinek hatása a francia és az egyetemes jogfejlődésben, jogpolitikában
és a közügyekben.
A
dokumentum hatása: a német nép alapjogairól szóló nyilatkozatra, az Emberi
Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányára, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok
Nemzetközi Egységokmányára.
|
|
|
|
|
|
|
|
Az 1. sz. részmodul elsajátításának
felmérése
|
42
|
14
|
6
|
|
|
22
|
|
2. sz.
részmodul
|
|
6.
Az újkori kultúra általános prioritásai: racionalizmus, emberközpontúság,
Európa-központú szemléletmód.
Társadalmi
és gazdasági háttér. A társadalmi fejlődés iránya. Iskola és gy és népi írásbeliség a XIX. században. Az írástudatlanságból
az alfabetizált világba.
A
modernitás szellemi irányzatai. A modernitás fogalmának és tartalmának
sokfélesége. Pozitivizmus és tudományelmélet a XIX. században. Auguste Comte
(1798-1857): A pozitív filozófia tanfolyama.
A
művészet, a tudomány és a technika fejlődése. Fizika és csillagászat. Newtoni
dinamika, tömegvonzás.
|
12
|
3
|
2
|
|
|
7
|
|
7. A liberalizmus és a demokrácia a XIX. században.
A
liberalizmus. A klasszikus liberális elmélet és gondolkodásmód kialakulása.
A
liberalizmus eszméjének és ideológiájának általános jellemzői. A liberális
eszme és lényege.
A
rule of law megteremtése. John Stuart Mill (1806-1873): A szabadságról c.
esszéje.
|
12
|
3
|
2
|
|
|
7
|
|
8. A francia forradalom következményei és a napóleoni
háborúk. A Bécsi Kongresszus határozatai. A Szent Szövetség Európájától a
népek tavaszáig. Felkelések és reformok: küzdelem a modern és független
Közép- és Kelet-Európáért.
|
12
|
4
|
1
|
|
|
7
|
|
9. A
romantika, mint kulturális mozgalom.
A
„felvilágosult” romantika Közép- és Kelet-Európában. A romantika, mint a
nemzetépítés hordozója. Néphagyomány. Irodalom, zene, művészet és
történetírás a nemzeti gondolat szolgálatában. Média- és kávéházi kultúra. Képzőművészet.
Építészet. Színház. A romantikus történetírás intézményesülése a politikai
események és az irodalmi impulzusok sodrában. Chateaubriand:
Történeti tanulmányok (1831). Augustin Thierry: A történeti tanulmányok tíz
éve (1834). Jules Michelet: A francia forradalom története (1847-1853).
|
12
|
4
|
1
|
|
|
7
|
|
10.
Realizmus – az individuum egyedi körülmények között.
A
realizmus a művészetben.
A
tudomány fejlődése. Elektromosság és mágnesesség: Faraday és Maxwell.
Vákuumcsövektől a röntgensugarakig. A radioaktivitás felfedezése. Marie Curie
(1867-1934) munkássága. Atomok és molekulák: a kémia fejlődése. A
kisbolygótól a csillagok fényességéig.
|
|
|
|
|
|
|
|
A 2. sz. részmodul elsajátításának
felmérése
|
58
|
14
|
6
|
|
|
28
|
|
Mindösszesen:
|
90
|
28
|
12
|
|
|
50
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Forrás: Kovács Eleonóra. Az európai kultúra vívmányai a XVIII-XIX.
században. Módszertani javaslatok és tantárgyi program (Szak: ,,Történelem”). – Ungvár, 2023. – 50 old. УДК
930.85(4)"17/18"(076):008
Comments
Post a Comment