Oktatási segédlet – 10. rész

Az előző blog, a Gyakorlófüzet  felületén információt közöltem az elmúlt 10 évben szerkesztett oktatási segédkiadványokról. Oktatói tevékenységem keretében  készítek egy ukrán nyelvű munkatervet, majd egy magyar nyelvű oktatási segédkiadványt, amely magyar nyelven is tartalmazza az előadások témáit, a szemináriumi foglalkozások témakörét, szakirodalmát. 

Az oktatási segédletek bibliográfiája az Ukrán–Magyar Oktatási–Tudományos Intézet weboldalán , továbbá az  ORCID, valamint a Google Scholar  felületén olvasható.

  Ebben a bejegyzésben a 10. oktatási segédlet tartalmába nyerhetünk betekintést.  

ELŐSZÓ 

A Háborúk és katonai konfliktusok a 20. század második felében c. tantárgy célja a hadtörténet prizmáján keresztül bemutatni a második világháború végét követően, a hidegháború időszakában lezajlott háborúk okait, menetét, következményét. 

A tantárgy tárgya: a 20. század második felében lezajlott katonai konfliktusok és háborúk előzménye, oka, menete. 

A tantárgy feladatai: a vietnami háború, az arab-izraeli háborúk, az 1979-1989 között lezajlott afganisztáni háború, a dél-szudáni háború, a ruandai népirtás, a délszláv háború okainak és következményeinek áttekintése. A tantárgy feladatai közé tartozik a szintézisalkotás, a tények értékelő összegzése. 

A tantárgy témakörei a 20. századi egyetemes történelem, valamint Ázsia és Afrika története a 20. században c. tantárgyakból korábban megszerzett ismeretekre támaszkodnak. A tantárgy kapcsolatban áll a történetelmélettel (historiográfiával), a nemzetközi kapcsolatok elméletével. Ahhoz, hogy megértsük a 20. század második felének hatalmi viszonyait, és azok alakulását, ismerni kell a nemzetközi kapcsolatok elméletéből ismert realizmus/neorealizmus, liberális/neoliberális, konstruktivista iskolák (elméletek) képviselőit és elveit az állam és a nemzetközi rendszer (együtt)működését tekintve. Erről bővebben Karen A. Mingst A nemzetközi kapcsolatok alapjai c. könyvében olvashatunk. Elektronikusan megtalálható Bíró Gáspár Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába c. alkotása. Ahhoz, hogy megérthessük az etnopolitikai konfliktusok mibenlétét és rendezésének lehetőségeit, érdemes elolvasni Salat Levente Etnpolitika – A konfliktustól a méltányosságig2 c. terjedelmes és gondolatébresztő munkáját. 

Tantárgyi követelmények:

 • 20. századi egyetemes történet I. Európa., 20. századi egyetemes történet. Európán kívüli országok c. kiadvány esetében a témakörökhöz tartozó fejezetek tartalmának ismerete,

• egy témakör feldolgozása esszében a főbb témakörökből,

• egy témakör feldolgozása esszében az elméleti háttérből (kollokvium). 

A diákok tudásának felmérése 

 A szemeszter alatt a diákok két modul dolgozatot írnak, ezek a feladatlapok tartalmazzák a tartalmi modul előadásainak, szemináriumi foglalkozásainak témáit. A hallgatóknak lehetőségük van felszólalni a gyakorlati órákon a kiadvány végén javasolt szakirodalom ebben kiindulópontként szolgálhat. Referátumot és prezentációt készíthetnek az általuk választott téma bemutatására és megvitatására. A diákok felkészültségi szintjét írásbeli feladatlap (akár szemináriumi foglalkozás alkalmával is), szóbeli felelés, valamint az önálló írásos beszámoló (referátum) kidolgozásának formájában ellenőrizzük.

Ajánlott irodalom: 

 Bíró Gáspár (2003): Bevezetés a nemzetközi viszonyok tanulmányozásába. Budapest, Osiris Kiadó. – Internetes hozzáférés: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_bevez_a_nemz_polit_viszony/index.html 

 Salat Levente (2001): Etnpolitika – A konfliktustól a méltányosságig. Az autentikus kisebbségi lét normatív alapjai. Marosvásárhely, Mentor Kiadó. – Internetes hozzáférés: http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf3905.pdf 6

*

Az idézett szöveg eredeti megjelenési helye:

Kovács Eleonóra. Háborúk és katonai konfliktusok a XX. század második felében. (Szak: „Történelem”). УДК  94(100)”19″(076):355.01 – Ungvár, 2021. – 53 old.

*

A segédkiadvány itt böngészhető. 

*